Termékeink
Fa apríték
Kivágott fatörzsből erdészeti hulladékfából, ágakból, a fafeldolgozás különböző munkafolyamatai során keletkező hulladékokból, ill. parkgondozási melléktermékekből, raklapból stb. aprítás útján nyert fűtőanyag. Tűzeléstechnikai szempontból a faapríték minősége a nedvességtartalomtól, az aprított fa fajtájától, az aprítás minőségétől, a hamu- és idegenanyag-tartalmától függ. Az aprításhoz használt gép típusa alapján megkülönböztetünk késes és kalapácsos minőséget. Az apríték osztályozása szempontjából G30-as finom aprítékot (3 cm-nél rövidebb szálhossz), G50-es közepes aprítékot (3-5 cm-es szálhozs), és G100-as durva aprítékot ( 5-10 cm-es szálhossz) különböztetünk meg.
Gyalufaforgács
Fűrészüzemi melléktermék. Alacsony a nedvességtartalma a keletkezésekor, de a levegő nedvességtartalmát képes részben megkötni, így tárolása megfelelő körülményeket kíván, a minőségmegőrzés érdekében. Ömleszett és zsákos formában is megtalálható. Elsősorban a kezeletelen fenyőfaforgácsot előszeretettel alkalmazzák baromfitelepek almolására. Zsák súly: 10-12 kg (zsák méret: 600 x 1200 mm) melyből egy 100 m3 rakterű teherautóra max. 1.000-1.100 zsákot tudunk felrakni.
Fűrészpor
Fűrészüzemi melléktermék, ahogy a nevében is benne van, por állagú. Szintén alacsony a nedvességtartalma a keletkezésekor, de a levegő nedvességtartalmát képes részben megkötni, így tárolása megfelelő körülményeket kíván, a minőségmegőrzés érdekében.
Tisztítási melléktermék
A különböző mezőgazdasági növények tisztítása során keletkező melléktermék, amely tartalmaz tört szemeket, szármaradványokat, és egyéb – az élelmiszeripar számára – nem hasznosítható növényi részeket.
Szalma (búza, repce)
A gabonafélék aratása után visszamaradó szár és levél, melyet betekarítanak és báláznak. Az állattenyésztés leginkább almozási céllal használja.
Szalma apríték
A gabonafélék aratása után visszamaradó szár és levél, melyet betekarítanak és leaprítanak. Az állattenyésztés leginkább almozási céllal használja. Ömlesztett és zsákos kiszerelésben is forgalmazzuk, elsősorban baromfi telepek almolására, a legkisebb apríték osztályú szalmaapríték max 2-5 cm-es szállhosszal bír. Ez a frakciójú apríték minőségében és milyenségében is közel megegyezik a faforgács tulajdonságaival, a rostok össze vannak törve, és jó nedvszívó képességű. Zsákos kiszerelésű szalma apríték: Zsák súly: 6-8 kg (zsák méret: 600 x 1200 mm) melyből egy 100 m3 rakterű teherautóra max. 1.000-1.100 zsákot tudunk felrakni. Az ömlesztett szalma aprítékból egy 100 m3 rakterű autóba körülbelül 1.500 zsáknyi szalma aprítéknak megfelelő mennyiségű aprítékot tudunk beletömöríteni, ami kirakodás után laza m3-ben számolva 130-140 m3. A fenti mennyiségű szalma apríték ~ 3.000 - 5.000 m2-ű baromfiól bealmolására elegendő.
Energiafű
Kimondottan energetikai céllal termesztett évelő, bokros szálfű, magas hektáronkénti termésátlaggal, és jó fűtőértékkel rendelkezik. Nagy tömegű, finom textúrájú, bojtos gyökérzetet fejleszt, mely mélyen hatol a talajba. Szürkés-zöld színű szára gyéren leveles, egyenes, sima felületű, kemény, 160-200 cm magas. A változó talajviszonyokhoz való nagyfokú alkalmazkodóképesség jellemzi. Kiváló energetikai és takarmányozási tulajdonságokkal rendelkezik. Az erőművek élénk érdeklődése és a folyamatosan növekvő gáz és egyéb energiahordozó árak biztos piacot jelentenek. Környezetvédelmi értéke is jelentős, hiszen a hasznosítás CO2 mérlege 0. Az energiafű a gyengébb termőképességű, de jó kultúrállapotú szántóterületek növénye. Termesztése az ún. hagyományos növénytermesztésben, illetve szálastakarmány betakarításnál alkalmazott gépekkel megoldható. Kiváló talajjavító tulajdonságokkal rendelkezik, nagytömegű szerves anyaggal gazdagítja a talajt, növeli annak humusztartalmát.
Napraforgó maghéj
A napraforgó tisztítása során keletkező melléktermék, kiemelkedően alacsony nedvességtartalommal, és magas fűtőértékkel bír, ezért kifejezetten nagy energetikai jelentősége van megújuló energiaforrásként. Emellett az állattenyésztésben, kölönösön a baromfitenyésztésben alomanyagként is használják.
Kukoricaszár
A kukorica termény betakarítása után a földeken visszamaradó szár és levél részek. A többi anyaghoz képest magas nedvességtartalmú, ami nemcsak a fűtőértékét csökkenti, de a frissen bebálázott anyag öngyulladását is okozhatja. A tüzelésre való hasznosítást azonban a kukoricaszár magas, 40–65%-os nedveségtartalma nagyon megnehezíti. A nedvességtartalom nagysága nagyban függ a betakarítás időpontjától és a betakarításkori időjárástól. Hazánkban a biomasszába tartozó szántóföldi melléktermékek közül a legjelentősebb a kukoricaszár.
Kukoricacsutka, kukoricacső avagy torzsa
A megtermékenyült torzsavirágzatból fejlődik ki a kukoricacső. A cső alakja, nagysága, színe, valamint magsorok száma fajtánként változó. A csőnek két része van: a csutka és a szemek. A kukorica csövének leszemzése után fennmaradó rész a kukoricacsutka.
Gombaföld
A gombák termesztése során használt, legtöbbször szalma vagy tőzeg bázisú anyag.
Búzakorpa
Búza tisztítása során keletkező melléktermék, amely tartalmaz tört szemeket, szármaradványokat, és egyéb – az élelmiszeripar számára – nem hasznosítható növényi részeket.
Nád
A nád magas, keményszáru, éleslevelü pázsitkóró, mely rendesen vizparton vagy vizben nő. A nád évelő fűféle, messze kúszó gyöktörzzsel és hosszú, föld feletti indákkal. Szára mereven felálló, 1-4 méter magas és alján 2 centiméter vastag Elsősorban elfásodott, üreges szárát hasznosítják. A levélzet lehullását követően, rendszerint november végén, december elején kezdődik meg a nád aratása, de a vízben álló nádat legkönnyebb jégről aratni. Az ipari célra nem hasznosítható nád és a tervszerűen telepített nád ültetvények energetikai célú felhasználása napjainkban bontakozik ki. A felhasználók célja részben erőműi kazánban szénnel együtt, másrészt kisebb, decentralizált energiatermelő rendszerekben aprított vagy brikettezett nád eltüzelése
Ocsú
Az ocsó a kenyérgabona tisztításakor elkülönített, aszott, törött szemek és gyommagvak keveréke, a kicsépelt gabona szemetes, törmelékes maradéka. Takarmányértéke, összetételétől függően, igen változó.
